• TB ellátások

    Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetés – 2023-2024

    A magyar társadalombiztosítás alapja a társadalombiztosítási járulék fizetése. Biztosítottá válni elsősorban ennek megfizetésével lehetséges. Azonban vannak olyan esetek, amikor ettől függetlenül is biztosítottá válik a személy.

    Biztosított és ezáltal egészségügyi szolgáltatásra jogosult, aki:

    • munkaviszonyban áll,
    • szövetkezet tagja és ott személyesen közreműködik,
    • tanuló,
    • álláskeresési támogatásban részesülő,
    • egyéni, társas vagy KATA-s vállalkozó,
    • díjazás ellenében egyéb jogviszonyban álló, mint például megbízási szerződés – de csak a minimálbér 30%-át előrő jövedelem felett,
    • egyházi szolgálati jogviszonyban álló személy,
    • mezőgazdasági őstermelő adott feltételek mellett,
    • állami projektértékelő jogviszonyban álló személy, adott feltételek mellett.

    A felsoroltakon kívül egészségügyi szolgáltatásra jogosult többek között, aki

    • CSED-ben, örökbefogadói díjban, GYED-ben, GYES-ben, baleseti táppénzben vagy járadékban
    • részesül,
    • saját jogú öregségi nyugdíjban vagy hozzátartozói nyugellátásban részesül,
    • fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban részesül,
    • kiskorú

    Aki nem biztosított és egyéb jogcímen sem szerez jogosultságot az egészségügyi ellátásra, annak
    bizony fizetnie kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

    Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével tudnak külön díjazás nélkül ellátni a háziorvosnál, kórházban, és ezzel van lehetőség minden egyéb közegészségügyi szolgáltatást igénybe venni.

    Sajnos a köznyelv szeretettel használja az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a következőt: „Én fizetem a TB-t!”. Ez nem társadalombiztosítás, nem biztosított időszak, amikor valaki ezt fizeti!

    Kinek kell fizetnie? – Akinek nincs, vagy megszűnik a jogosultsága az egészségügyi szolgáltatásra. Pl. iskola befejése után nem helyezkedik el, vagy megszűnik a jogviszonya, esetleg igazolatlanul van távol a munkahelyéről.

    Bizonyos esetekben azonban a biztosítási jogviszony megszűnése után is jogosultak maradunk az egészségügyi ellátásra:
    Ha a szolgáltatásra jogosító feltétel, például a korábbi munkaviszony

    • a megszűnés előtt megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt, akkor további 45 napig,
    • 45 napnál rövidebb ideig tartott, akkor az annak megfelelő időtartamig, illetve
    • 45 napig tartott ugyan, de az azt követő jogosultsági feltétel csak ennél rövidebb ideig állt fenn, viszont a két jogosultsági feltétel – például két egymást követő munkaviszony – között 30 napnál kevesebb idő telt el, akkor szintén további 45 napig igénybe vehető az egészségügyi szolgáltatás


    A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy amennyiben megszűnik egy 45 napnál hosszabb munkaviszonyunk, akkor még 45 napig minden további teendő nélkül jogosultak vagyunk egészségügyi ellátásra. Utána viszont fizetnünk kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot egészen addig, amíg ismét el nem helyezkedünk, vagy regisztrálunk a munkanélküli hivatalban.

    Fontos, hogy ha a munkahelyünkről igazolatlanul vagyunk távol egy vagy több napot, vagy akár igazolt de nem fizetett távolléten vagyunk, akkor azokra a napokra is meg kell fizetni a járulékot.

    Hasonló eset, amikor az édesanya a munkahelyén fizetés nélküli szabadságon van, mert gyermekét gondozza odahaza. Viszont a GYED-et apuka veszi igénybe a magasabb összege miatt. Ilyenkor az anya ellátás nélkül marad – a GYED-et nem ő kapja, a munkahelyén pedig fizetés nélküli távolléten van. Tehát nincs biztosítása és maga után kell fizetnie a havi összeget.

    Hogyan kell befizetni? – A NAV automatikusan előírja a fizetési kötelezettséget és erről levelet küld a magánszemélynek. 

    Azonban előfordulhat, hogy az információ valahol elakad és a NAV mégsem írja elő automatikusan. Ebben az esetben az ONYA felületén vagy a 23T1011U jelű nyomtatványon meg lehet tenni a bejelentkezést. Ha a NAV nem jelentkezik, mi pedig mélyen hallgatunk az sajnos nem mentesít a fizetési kötelezettség alól.

    A járulékot havonta, tárgyhónapot követő 12-ig kell befizetni a 10032000-06055826 számlaszámú, 408-as adónemkódú számlára. Közlemény rovatban az adóazonosító jelet szükséges feltüntetni.

    Mennyi az összege? – Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2023-ban 9.600 forint. Tört hónap esetén napi 320 forint, 2024-ben 11.300 forint havonta, 380 forint naponta.

    Hogyan lehet ellenőrizni? – Egy nagyon hasznos oldalon keresztül: https://ugyfelportal.nav.gov.hu/
    Ügyfékapu azonosítással belépve az Adószámla menüpontra kattintva új lekérdezés indítását követően letölthető az adófolyószámlánk, melyen 408-as adónemkód alatt látható az előírás és a befizetés. Ha az egyenleg 0, akkor rendben vagyunk. Ha tartozás van, akkor azt értelemszerűen be kell fizetni.

    Nagyon-nagyon fontos! Ha a tartozás eléri a 6 hónapot, a TAJ szám érvénytelenítésre kerül, vagyis nem vehető igénybe térítésmentesen semmilyen egészségügyi szolgáltatás.

    Milyen hátrányokkal jár az, ha csak egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetsz?

    Feltételezve azt, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése meghaladja a 30 napot, vagy két jogviszony között 30 napot meghaladó megszakítás telik el:

    • táppénzre csak annyi napra leszel jogosult, amennyit ismét biztosításban töltesz (első 180 napban csak a minimálbér után, az első 729 napra pedig 50%-os mértékű táppénz jár)
    • ha hosszasan vagy biztosítatlan, ez az időszak kieső idő minden későbbi ellátáshoz szükséges időszakból, kieső idő nyugdíj esetén
    • ha babát terveztek, ez az időszak sehová sem számítható be, és ha 1 évet meghaladó időtartamra fizetsz eü.szolg. járulékot (pl teljes GYED időszak alatt apa kapja az ellását), és így érekzik a kistestvér, CSED és GYED nem fog járni.
  • munkajogi

    Szülői és apasági szabadság

    Gyermekünk születése esetén a munkahelyünkön többlet szabadságokra leszünk jogosultak. A legtöbben tisztában vannak vele, hogy egy gyermek után 2 nap, két gyermek után 4 nap, három vagy több gyermek után összesen 7 munkanap pótszabadság jár.

    Valószínűleg az apasági szabadság sem újdonság a legtöbb ember számára, viszont az új, 2023-as szülői szabadság már annál inkább az lehet.

    Apasági szabadság

    A munkavállalók körében már régóta ismert szabadság, mely az apát illeti meg gyermeke születése után. 2023-ban némiképp változtattak a szabályain. Nézzük mit kell tudni róla:

    • 10 munkanap jár gyermekenként, melyet a szülést követő második hónap végéig tud kivenni az apuka.
    • Fontos, hogy ha ebben az időtartamban nem veszi ki természetben, akkor az a szabadság elveszik. Nem lehet sem görgetni, sem pénzben megváltani.
    • Az első 5 napra a távolléti díj 100%-a jár, a második 5 napra viszont annak csak 40%-a.
    • Nem kötelező mind a 10 napot kivenni, lehet hármat, ötöt, hetet is akár.
    • A szabadságot az apa kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb azonba két részletben kell kiadni. 
    • Több jogviszony esetén minden egyes jogviszonyban jogosult az apa a 10 munkanap szabadságra 
    • Az apasági szabadságra a munkavállaló akkor is jogosult, ha gyermeke halva születik, vagy meghal.

    Vita tárgyát képezi ikrek esetén a pótszabadság mértéke. Jogászok álláspontja szerint a törvény szövegét értelmezve gyermekenként értendő a 10 munkanap szabadság. A Magyar Államkincstár álláspontja viszont az, hogy ikrek esetén is ugyanúgy 10 munkanap szabadság jár. A gyakorlatban ez még továbbra is egy kérdés, de azért érdemes utána menni, ha valakinek ikrei születnek.

    A szabadság igénybevételéhez elengedhetetlen a születési anyakönyvi kivonat bemutatása. Örökbefogadás esetén a véglegessé vált határozat, halva születés esetén pedig a halotti bizonyítvány bemutatása szükséges.

    A dokumentumok bemutatása után a munkáltatónál egy nyilatkozatot kell kitölteni az apasági szabadság igénybevételéről.
    A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt az apasági szabadság tartama alatt.

    Szülői szabadság

    2023-as újdonság a Munka törvénykönyvében a szülői szabadság. 

    Mértéke 44 nap, mely a gyermek 3 éves koráig bármikor kivehető a munkavállaló kérésének megfelelően. Egyetlen feltétele, hogy a munkaviszony legalább 1 éve fennálljon. Természetesen, ha az 1 éves munkaviszony még nem áll fenn a gyermek születésekor, de később eléri azt, akkor jogosulttá válik a szülő a szabadságra.
    Ikrek esetében a szabadság száma ugyanúgy 44 nap marad, azonban következő gyermek születésekor ismét megnyílik a 44 napra való jogosultság.
    Több jogviszony esetén minden egyes jogviszonyban jár a 44 nap.
    A szülői szabadság napjaira a távolléti díj 10%-a jár, melyet tovább kell csökkenteni az egyéb folyósított ellátások összegével, mint például a GYES. Tulajdonképpen így könnyen előfordulhat, hogy díjazás nem fog rá járni.

    A szülői szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság egyszerre nem adható ki. Tehát aki fizetés nélküli szabin van, nem lehet ugyanakkor szülői szabadságon.
    A szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, akár több részletben is.
    A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a szülői szabadság tartama alatt.

  • CSED,  GYED,  táppénz,  TB ellátások

    Milyen ellátások járnak Katásként?

    A Kata kedvező adózása miatt népszerű az egyéni vállalkozók körében, már aki a 2022-es változásokat követően ebben az adózási formában tudta és tudja folytatni a tevékenységét. De ennek a kedvező adózásban bizony megvan az ára, ha a vállalkozó babát vár vagy babát tervez.

     

    A megmaradt 50e Ft-os összeg fizetése esetén ugyanis a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló (2022. évi XIII.) törvény 9.§-a alapján csupán 108.000 Ft-ot lehet figyelembe venni az ellátások alapjának meghatározása során.

    Ezt azt jelenti, hogy aki végig 50e Ft Katát fizetett, és egyébként teljesülnek a CSED és GYED jogosultság feltételei, az alábbi ellátásokkal számolhat:

    táppénz (folyamatos 730 nap jogviszony esetén, aminek a mértéke 60%): 108 000 Ft 60%-a bruttó 64 800 Ft, ami nettó 55 080 Ft (15% SZJA levonással)

    CSED: 108 000 Ft 100%-a bruttó 108 000 Ft, ami nettó 91 800 Ft (15% SZJA levonással)

    GYED: 108 000 Ft 70%-a bruttó 75 600 Ft, ami nettó 56 700 Ft (15% SZJA és 10% nyugdíjjárulék levonással)

    Ez a kizárólag 50e Ft-ot fizető Katásokra vonatkozik. Ha a helyzetet bonyolítja esetleg 75e Ft-os korábbi Kata fizetés, közben gyermekvállalás, esetleg régi Kata megszűnés után átalányadózás, majd visszaváltás új Katára, már nem ilyen egyszerű a képlet, nem lehet pontos adatok nélkül megmondani, hogy mennyi lesz az ellátások alapja.

    Amit fontos tudni!

    • Katából járó ellátásokra (táppénz, CSED, GYED) adókedvezmények érvényesíthetőek
    • a CSED ideje alatt Katásként sem lehet keresőtevékenységet folytatni
    • a vállalkozást szüneteltetni nem javasolt, de ha nincs tevékenység, tételes adót sem kell fizetni. A T101E jelű nyomtatványon kell havonta adatot szolgáltatni az éppen aktuális ellátásról, amiből az adóhatóság látja, hogy az adózó mentesül a tételes adó megfizetése alól
    • a GYED 1. napjától lehet újra tevékenységet végezni, és ezzel fizetni az 50e Ft-os Katát
    • ellátások igénylését önfoglalkoztatóként kell benyújtani (általában a könyvelőn keresztül): 
      https://www.allamkincstar.gov.hu/egeszsegbiztositas/Foglalkoztatok/elektronikus-ugyintezes

    Ha a fenti összegeknél magasabb ellátásokat szeretnél elérni, vagy többféle adózási forma váltása miatt szeretnéd pontosan tudni, milyen összegekre vagy és leszel jogosult, jelentkezz tanácsadásra, hogy személyre szabottan meg tudjuk nézni, hogyan járnál a legjobban!

    Kapcsolati űrlapot itt tudsz kitölteni, vagy írj e-mailt a babamama.penzugy@gmail.com címre.

  • GYED,  TB ellátások

    Diplomás GYED

    GYED, azaz gyermekgondozási díj, mely egy biztosítási jogviszonyhoz kötött támogatás a gyermeket vállalók részére. Kevésbé közismert, de jár azoknak is, akik felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatnak tanulmányokat, tehát hallgatói jogviszonyuk van.

    Nézzük most meg, mit kell tudni az
    úgynevezett diplomás GYED-ről!

    Ki jogosult a diplomás GYED-re?

    Az a szülő nő, aki valamilyen oknál fogva nem jogosult GYED-re és

    • gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik. Egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe. Valamint
    • a gyermek a hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik.

    Továbbá jogosult rá az is, akinek gyermeke a diplomás GYED folyósítása alatt születik, és a fenti feltételek fennálnak.

    Első sorban az anya jogosult a diplomás GYED-re. Amennyiben az anya meghal, vagy nem felel meg a diplomás GYED feltételeinek és GYED-re sem jogosult, úgy az apa is igényelheti, de csak abban az esetben, ha minden feltételnek megfelel.

    Nagyon fontos, hogy munkát végezni leghamarabb a gyermek születését követő 169. naptól lehetséges, különben nem jár a diplomás GYED.

    Nagy különbség a GYED és a diplomás GYED között, hogy míg az előbbi a csed lejárta után jár, addig az utóbbi már a gyermek születésétől kezdve jár egészen 2 éves korig.

    Mekkora az összege?

    Diplomás GYED összege többféleképpen állapítható meg, a szabályok pontos ismerete mellett. Tehát továbbra sem ajánlom senkinek az internetes kalkulátorok használatát.

    Két fő irány:

    1. Nincs és még nem is volt jogviszony
    2. Tanulmányok mellett van jogviszony.

    Felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a diplomás GYED mértéke a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 70 %-a, mely 2024-ben bruttó 186.760,- forint.

    A mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum 70 %-a lesz a diplomás GYED, ami 2024-ben bruttó 228.200,- forint.

    Amennyiben a diplomás GYED-re jogosult személy a tanulmányai mellett rendelkezik biztosítási jogviszonnyal is, akkor figyelembe vehető bizonyos feltételek mellett a szerződés szerinti jövedelme is, mellyel akár magasabb összeg is elérhető. Ennek kiszámítása összetett és bonyolult, minden esetben szakember feladata.

    A GYED esetében 15% SZJA és 10% nyugdíjjárulék fizetési kötelezettségünk van, a családi adókedvezmény érvényesíthető belőle.

    Igénylése

    Az „Igénybejelentés hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díjra” elnevezésű nyomtatványon tudjuk kérelmezni, melyet biztosítási jogviszony hiánya esetén, illetve, ha az apa igényli, a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalhoz kell benyújtani. Amennyiben a szülő nő az igénylés időpontjában biztosított, akkor a munkáltatóhoz szükséges benyújtani.

    Az igényléssel egyidejűleg be kell nyújtani a születési anyakönyvi kivonat másolatát és az „Igazolás aktív hallgatói jogviszonyról gyermekgondozási díj igényléséhez” elnevezésű nyomtatványt, melyet az oktatási intézmény állít ki.

    Jó hír, hogy ha valamilyen oknál fogva elkéstünk az igényléssel, akkor is megkaphatjuk visszamenőlegesen, maximum 6 hónapra.

  • CSED,  GYED,  TB ellátások

    Ellátások ikrek után

    Amikor bővül a család…ráadásul ikrekkel!

    Mindenkit nagy feladat elé állít az élet, ha gyermek születik. Amikor ikrek jönnek a világra, akkor a feladatok is minimum duplázódnak. Na de mi a helyzet az ellátásokkal? Abból is duplán jár? Nézzünk utána!

    Az első kedvezmény, amit igénybe vehetünk már a várandósság során, az a családi adókedvezmény. Egészen pontosan a terhesség 91. napjától igényelhető, ráadásul teljes hónapra jár akkor is, ha a 91. napot a hónap utolsó napján tölti be a kismama. Amennyiben iker babák vannak a pocakban, úgy rögtön 2 (vagy több) gyermek után tudjuk igénybe venni, ami azt jelenti, hogy a nettó fizetés akár 40.000 forinttal is több lehet. Természetesen hármas ikrek esetében máris három gyermek után kapjuk a kedvezményt. 

    Táppénz és CSED összegében nincs különbség egy vagy több gyermek között. Ez egy fizetésből megállapított ellátás, független a gyermekek számától.

    A szülést követően igényelhető anyasági támogatás minden gyermek után jár, tehát ha kettő vagy több babát hozol a világra, akkor mindegyik után meg fogod kapni az egyszeri összeget. Ráadásul ebben az esetben emelt összeg jár, ami 85.500,- forint babánként.

    GYED összegében szintén nincs eltérés, azonban a folyósítás időtartamában van. Egy baba esetén a gyermek 2 éves koráig jár, azonban, ha ikrek érkeztek, akkor a kicsik 3 éves koráig kapjuk a GYED-et.

    A GYES esetében már van összegbéli különbség, ugyanis ha két gyermek született akkor duplán jár, ha három, akkor triplán. Míg egy baba esetében a GYES a gyermek 2 éves korától 3 éves koráig jár, addig ikreknél ez a tankötelessé válásukig, de maximum 10 éves korukig jár.

    A családi pótlék is egy olyan juttatás, ami függ a gyermekek számától, így természetesen, ha egyszerre születik több baba, akkor máris több gyermek után igényelhetjük. 

    CSALÁDI PÓTLÉK ÖSSZEGE

    1 GYERMEK

    2 SZÜLŐ

    EGYEDÜLÁLLÓ SZÜLŐ

    12.200,- forint

    13.700,- forint

    2 GYERMEK

    13.300,- forint

    14.800,- forint

    3 VAGY TÖBB GYERMEK

    16.000,- forint

    17.000,- forint

     

    EMELT ÖSSZEGŰ CSALÁDI PÓTLÉK ÖSSZEGE (Tartósan beteg, illetve súlyos fogyatékkal élő gyermeket nevelők esetén)

    2 SZÜLŐ

    EGYEDÜLÁLLÓ SZÜLŐ

    23.300,- forint gyermekenként

    25.900,- forint gyermekenként

    NAGYKORÚ FOGYATÉKKAL ÉLŐ GYERMEKET NEVELŐK

    20.300,- forint gyermekenként

    Különbség mutatkozik továbbá az úgy nevezett „apa szabiban” is, ugyanis 1 gyermek esetén 5 nap jár, ikrek születésekor azonba 7 napot lehet otthon apa.

     

    Pótszabadságból is rögtön több jár mindkét szülőnek, amikor ikrek érkeznek a családba. 2 gyermek esetén évente 4, három vagy több gyermek esetén pedig 7 nap pótszabadságra vagyunk jogosultak. 

    Ha ismersz olyanokat, akik ikreket várnak, vagy tagja vagy ikres babaváró csoportoknak, osszd meg ezt a cikket velük is! 

  • TB ellátások

    Ellátások sorrendje, igénylése

    Az interneten fellelhető információhalmaz ellenére még mindig nagyon sok kismama számára kérdéses, hogy mikor és milyen ellátásokat tud igénybe venni. A fenti útikalauz es az ellátásokat összefoglaló PDF nagy segítséget nyújt ebben. 

    Ezeken túl figyelemetekbe ajánlom a részletesebb leírásokat tartalmazó cikkeket, melyek az alanyi jogon járó ellátásokról és a biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátásokról készültek. 

    Itt viszont az állandó jelleggel felmerülő, apróbb pontosítást igénylő kérdéseket szeretném megválaszolni. 

    Mikor célszerű igényelni a CSED-et?

    Erre a kérdésre egyöntetű választ nem lehet adni, ugyanis több tényezőtől is függ. A pontos válaszhoz meg kell vizsgálni a jelenlegi jogviszony kezdetét, az itt kapott béreket, táppénzeket, ezek időtartamát. Szükséges pontosan tudni, hogy milyen összegűek lesznek az ellátások 28 nappal korábban igényelve a CSED-et, vagy ha csak szülés napjától igényled? Mész-e táppénzre szülés előtt, mekkora lesz ennek az összege? Milyen összegű GYED-re számíthasz? 
    Általánosságban elmondható, hogy ha a táppénz magasabb, mint a későbbi GYED összege, akkor célszerű a szülés napjától igényelni a CSED-et. Ha pedig a GYED magasabb, akkor a kiírt dátum előtt 28 nappal javasolt igényelni. De ezt nagyban befolyásolhatja a CSED egyik, illetve másik időpont szerinti összege, mert teljesen más lehet a kapható összeg az eltérő számítási időszak miatt.

    Ha egyidejűleg több biztosítási jogviszonnyal rendelkezel

    Nem egyedi eset, hogy egy kismama 2 munkahellyel, vagy a munkaviszonya mellett egyéni vállalkozással is rendelkezik, esetleg ügyvezető, megbízási jogviszonya van, stb. 

    Az egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény (1997. évi LXXXIII. tv. – Ebtv.) kimondja: 

    „39/A § (4) Az (1) bekezdés szerinti ellátásokra való jogosultságot, a folyósítás időtartamát és az ellátás összegét jogviszonyonként kell elbírálni és megállapítani.”

    Ilyen esetben tehát minden jogviszonyban külön-külön szükséges megnézni, hogy fennáll-e az ellátások igényléséhez szükséges minden feltétel. 
    Ha igen, minden jogviszonyból járnak ellátások.
    Ha nem, akkor csak abból a jogviszonyból jár ellátás, ahol a feltételek teljesülnek. 

    Kinek a feladata az ellátások igénylése?

    A biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátásokat (táppénz, CSED, GYED) mindig a kismama igényli meg a szükséges nyomtatványon, amit a foglalkoztatóhoz kell benyújtani minden esetben. Ha ő TB kifizetőhely, ő fogja elbírálni a benyújtást követő 8 napon belül az ellátást (amennyiben nincs szükség hiánypótlásra), amelyről határozatot hoz és a folyósítás is az ő feladata a következő fejezetben írtak szerint. Ha nem társadalombiztosítási kifizetőhely, akkor az igénylés beérkezését követően 5 napja van továbbítani a szükséges mellékletekkel, foglalkoztatói igazolással a székhelye szerint illetékes megyei kormányhivatalhoz, akik 8 napon belül (hiánypótlás nélkül) bírálják el az igénylést. 

    Néhány esetben előfordulhat, hogy a munkáltató nem együttműködő. Ekkor meg kell próbálni személyesen igényelni az ellátást a munkáltató székhelye szerint illetékes megyei kormányhivatalnál, mellékelve a személyes igénylés indokoltságát tartalmazó levelet. 

    Amennyiben a kismama önfoglalkoztató (egyéni vállalkozó, őstermelő), az ellátások igénylését magának kell beküldenie, esetleg a könyvelő igényli meg az ellátásokat. 

    Az alanyi jogon járó ellátások (GYES, családi pótlék, egyszeri anyasági támogatás, GYET) szintén csak akkor járnak, ha megigényelte őket a kismama. Hiába járnak alanyi jogon, mindent igényelni kell. 
    Ezeket legegyszerűbben ügyfélkapus bejelentkezéssel a https://eugyfel.allamkincstar.gov.hu/ felületen lehet igényleni. De személyesen, vagy postai úton is benyújtható az igénylés a lakóhely szerint illetékes megyei kormányhivataloknál. 

    Mikor és ki utalja az ellátásokat?

    Minden ellátást a tárgyhónapot követő hónapban fizetnek ki alapvetően. 

    Biztosítási jogviszonyhoz között ellátásokat (táppénz, CSED, GYED):

    • TB kifizetőhely: a tárgyhónapot követő hónap bérfizetési napján, tárgyhónapot megelőző időszakra járó ellátást akár hóközi kifizetéssel is fizethet.
    • Kormányhivatal: a tárgyhónapot követő hónap 10-ig fizeti ki (általában 5-7. között érkezik), tárgyhónapot megelőző időszakra járó ellátás hóközi kifizetéssel a határozathozatalt követő 5 napon belül

    Családtámogatási ellátásokat: 

    • tárgyhónapot követő hónap első munkanapján utalják, 2. munkanapján érkezik a számlákra. 
    • tárgyhónapot megelőző időszakra járó ellátást hóközi kifizetéssel a határozathozatalt követő 5 napon belül
    • évente néhány esetben (karácsonykor és iskolakezdés előtt) előrehozott kifizetés történik (pl decemberre járó ellátást nem januárban, hanem már decemberben utalják)

    A fent írtakból látható, hogy nem lehet ugyanarra az esetre azonos sémájú válaszokat adni. Ahogyan két várandósság vagy gyermek sem egyforma, a kismamák helyzete is a maga módján egyedi. Minden eset más, minden családi helyzet egyedi. Mérlegelni csak a pontos körülmények ismerete mellett lehetséges. Ha ebben segítséget szeretnél kapni, akkor keress bátran és együtt megbeszéljük, hogyan jártok a legjobban!

  • CSED,  GYED,  táppénz,  TB ellátások

    Mire vagyok jogosult? – A biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátások

    Az előző bejegyzésemben összefoglaltam azokat a támogatásokat, amelyek alanyi jogon járnak. Azonban vannak olyan ellátások, amik jogviszonyhoz kötöttek, nézzük most meg ezeket.

    Szeretném ismét megjegyezni, hogy ez egy rövid összefoglaló, kizárólag a lényegre összpontosítva. Az itt leírtak nem minősülnek teljes körű tájékoztatásnak!

    Ez a táblázat a www.kormanyhivatal.hu oldalról remekül összegzi az ellátásokat, kedvezményeket. Mi most a „Biztosított szülők ellátásai” oszlopról fogunk beszélni:

    Természetesen az alanyi jogon járó támogatások mindenkinek járnak, tehát azoknak is, akiknek van biztosítása.

    Mi számít biztosítási jogviszonynak?

     

    Ezt a Tbj. törvény 6.§-a szabályozza. A leggyakrabban előforduló biztosítási jogviszonyok a következők:

    • munkaviszony
    • közalkalmazotti, köztisztviselői, kormányzati, stb. jogviszony
    • egyéni vállalkozás 
    • társas vállalkozás
    • álláskeresési járadék folyósításának ideje

    És sok-sok féle jogviszony van még. A teljes listát itt találod.

     

    Ha a fentiek alapján rendelkezel biztosítási jogviszonnyal, akkor jó eséllyel lehetsz jogosult babavárás esetén pénzbeli ellátásokra.

     

    Ezek közül most csak a leggyakoribbakat vesszük sorra

    Táppénz

    A táppénz ugyan nem egy olyan ellátás, amit kötelező igénybe venni, de a legtöbb esetben ez gyakran szükséges egy kismamának táppénzre mennie. Itt mi most kizárólag a 9-es kódú veszélyeztetett várandósság esetén alkalmazandó táppénzről beszélünk!

    A táppénz a keresőképtelenség idejére járó ellátás. Amennyiben saját magunk vagy gyermekünk betegsége miatt nem tudjuk ellátni munkánkat, úgy a kiesett keresetünk egy részét így pótolja az egészségbiztosítás. 

    Ki jogosult rá? –  Táppénzre jogosult, akinek van biztosítási jogviszonya, társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett és az orvos által megállapított keresőképtelenségről igazolással is rendelkezik.

    Mennyi ideig jár? – Maga a 9-es kódú veszélyeztetett várandós táppénz fő szabály szerint annyi ideig jár, ahány biztosításban töltött nap van a „hátunk mögött” folyamatosan (nemcsak az éppen aktuális jogviszonyunk számít!), de maximum 1 évig. 

    Mekkora összeg? – A táppénz mértéke a napi átlagkereset 60 vagy 50%-a, de maximum
    bruttó 13.333,33,- Ft naponta. 60%, ha a keresőképtelen személy rendelkezik legalább 730 nap folyamatos biztosítási idővel. 50%, ha a keresőképtelen személy kevesebb, mint 730 nap biztosítási idővel rendelkezik, illetve kórházi vagy egyéb fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban részesült.

    FONTOS! A táppénzt meghatározott és bonyolult szabályok alapján, minden körülmény és adat teljeskörű ismerete után lehet kiszámolni! Tehát az internetes kalkulátorok, vagy bármilyen otthoni számítás csak egy iránymutatást adhat, pontos összeget nem!

    Hová kell benyújtani az igényt? – Az ellátás iránti kérelmet minden esetben a foglalkoztatóhoz, egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, önfoglalkoztató esetén a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalhoz kell benyújtani.
    Néhány esetben előfordulhat, hogy a munkáltató nem együttműködő. Ekkor meg kell próbálni személyesen igényelni az ellátást a munkáltató székhelye szerint illetékes megyei kormányhivatalnál.

    CSED - csecsemőgondozási díj

     
    Ez az első ellátás, amit egy biztosított kismama igénybe tud venni.  Igényelhető a szülés várható időpontját megelőző 28. naptól a szülés napjáig. 

    Ki jogosult rá? –  Fő szabály szerint az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt. Ennek a 365 napnak nem kell folyamatosnak lennie és nem is kell egy munkáltatónál meglennie. Akár 10 munkáltató esetén is összeszedhető, a lényeg, hogy legyen meg a 365 nap! Nem jár azonban CSED, ha a jogosult bármilyen keresőtevékenységet folytat.

    Mennyi időre jár? – A szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár, mely maximum 24 hét, vagyis 168 nap. Visszamenőleg 6 hónapig igényelhető.

    Mekkora összeg? – 2021. július 1-jétől a CSED a megállapított naptári napi alap, illetve a naptári napi jövedelem 100 %-a, melyből 15% SZJA-t vonnak le.

    FONTOS! A CSED-et, csakúgy, mint a táppénzt, meghatározott és bonyolult szabályok alapján, minden körülmény és adat teljeskörű ismerete után lehet kiszámolni! Tehát az internetes kalkulátorok, vagy bármilyen otthoni számítás csak egy iránymutatást adhat, pontos összeget nem!

    Kedvezményszabály – Amennyiben a második, vagy többedik gyermek az utoljára született gyermek 4 éves kora előtt születik (alap esetben, ettől vannak eltérő szabályok) , és a jogviszonyunk még mindig ugyanaz, mint az előzőleg született gyermek esetében, akkor az úgynevezett kedvezményszabályt kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy ha az újonnan megállapított CSED naptári napi összege kevesebb, mint az utoljára született gyermek jogán megállapított összeg, akkor a magasabb naptári napi alapot kell figyelembe venni.

    Hová és hogyan kell benyújtani az igényt? – A CSED-et a „Nyilatkozat csecsemőgondozási díj megállapításához” elnevezésű nyomtatványon vagy a GYED-del együttesen igényelve „Nyilatkozat csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj együttes igényléséhez” elnevezésű nyomtatványon lehet kérelmezni a munkáltatónál. Még akkor is, ha jogviszony közben megszűnt. 
    Néhány esetben előfordulhat, hogy a munkáltató nem együttműködő. Ekkor meg kell próbálni személyesen igényelni az ellátást a munkáltató székhelye szerint illetékes megyei kormányhivatalnál.

    Egyéni vállalkozó, őstermelő, ún. önfoglalkoztató kérelmét az „Igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, baleseti táppénz igényléséhez” elnevezésű nyomtatványon nyújthatja be elektronikus úton a székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz.

    Néhány főbb tudnivaló még a CSED-ről:

    CSED-re alapvetően az anyuka jogosult. De néhány (radikális) kivétel mégis akad, így ha ezek az esetek fennállnak, apuka is igényelheti az ellátást:

     

    • a szülő/örökbefogadó nő meghal
    • a szülő/örökbefogadó nnő egészségügyi okok miatt tartósan kikerül a családból (kórházi igazolás szükséges)
    • a gyermek/ek feletti felügyeleti jogot apuka kapja meg bírósági határozat alapján

    A szülés előtt kezdődő CSED esetén a kifizetőhely hiánypótlásra szólítja fel a kismamát. Ennek során kérik új nyomtatvány kitöltését, a gyermek anyakönyvi kivonatának, lakcímkártyájának és TAJ kártyájának bemutatását, általában másolatban. A szülés előtt indult CSED-et 42 napig folyósítják, ennyi ideig van lehetőség felfüggesztés nélkül beküldeni a szükséges igazolásokat. Ha nem sikerül addig benyújtani, felfüggesztik a CSED folyósítását és majd a hiánypótlást követően utólagosan kifizetik és újrakezdik a folyósítást.

    GYED - gyermekgondozási díj

    A CSED lejártát követően igényelhető. Ha anyuka nem jogosult CSED-re, akkor a szülést követő 169. naptól igényelheti apuka (amennyiben ő megfelel a feltételeknek).

    Ki jogosult rá? –  A gyermeket saját háztartásában nevelő biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőző 2 éven belül legalább 365 napig biztosított volt. Vagy az a CSED-re jogosult szülő, akinek a CSED-re való jogosultság alatt szűnt meg a jogviszonya és a gyermek születését megelőző 2 éven belül legalább 365 napig biztosított volt. Tehát GYED-re már nem csak a szülő nő, az anya lehet jogosult, hanem apa is. 

    Mennyi időre jár? – A GYED legkorábban a CSED, vagy az annak megfelelő időtartam (168 nap) lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. Ikergyermekek esetén a gyermekek 3. életévének betöltéséig jár. Visszamenőleg 6 hónapig igényelhető.

    Mekkora összeg? – A megállapított naptári napi átlag 70 százaléka azzal, hogy a gyed maximálisan megállapítható összege 2024.01.01-től havonta bruttó 373.520,- Ft. A megállapított összegből 15% SZJA-t és 10% nyugdíjjárulékot vonnak le.

    Hogyan kell igényelni?  Igénylése megegyezik a CSED igénylésével (lásd fent)
    A gyermekgondozási díj iránti kérelmet írásban az „Igénybejelentés gyermekgondozási díjra” elnevezésű nyomtatványon két példányban, vagy a CSED-del együttesen igényelve „Nyilatkozat csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj együttes igényléséhez” elnevezésű nyomtatványon a foglalkoztatóhoz kell benyújtani.

    Néhány főbb tudnivaló még a GYED-ről:

    Nem jár (vagyis le kell mondani) a GYED, ha a gyermeket bölcsődébe, minibölcsődébe, stb. helyezik el, kivéve, ha az igénylő szülő keresőtevékenységet folytat, vagy nappali tagozaton tanul. Erről a témáról itt írtam már korábban. 

    Korlátlanul lehet mellette keresőtevékenységet folytatni.

    A biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátások adókötelesek, így a legtöbb adókedvezmény igénybe vehető rá. Ezek közül, ami biztosan jár egy gyermeket váró családnak: 

    Családi adókedvezmény

    Ezt már a gyermek megszületése előtt, a betöltött 91. várandóssági naptól igénybe veheti anya, vagy apuka. Ehhez szükséges igazolás a várandósgondozást végző orvostól, kórháztól. Havonta a szülő nő vagy a férje nyilatkozat alapján, év végén egy összegben anyuka és a férje, de a nem házastárs apuka is vissza tudja igényelni az adóbevallás során. Az összeg akár egymás között meg is osztható.

    Igényléséhez az adóelőleg nyilatkozatot a munkáltatóhoz, vagy ha esetleg az anya a várandósság miatt táppénzen van, és nem a munkáltató fizeti a táppénzt, akkor az ellátást kifizető kormányhivatalhoz kell eljuttatni. Ez történhet postai úton küldött papír alapú nyomtatvánnyal, de akár a https://onya.nav.gov.hu/ oldalon keresztül ügyfélkapus bejelentkezés által is.
    Nyilatkozatok a NAV honlapjáról tölthetőek le: https://nav.gov.hu/ado/adoeloleg_nyilatkozat_2022

    Összege:

    • egy gyermek után bruttó 66.670 Ft/hó, nettó 10.000 Ft/hó
    • két gyermek után bruttó 133.330 Ft/hó/gyermek, nettó 20.000 Ft/hó/gyermek
    • három gyermektől bruttó 220.000/hó/gyermek, nettó 33.000 Ft/hó/gyermek

    Az előző bejegyzésben is közzétett, ellátásokat összefoglaló PDF innen letölthető.

    Ha szeretnéd tudni, hogy a fent említett ellátások neked konkrétan mekkora összeget jelentenek, vagy esetleg aggódsz, hogy a munkahelyed nem jól számolta ki, akkor keress bátran, és megnézzük együtt! 

  • TB ellátások

    Mire vagyok jogosult? – Az alanyi jogon járó ellátások

    A magyar biztosítási- és családtámogatási rendszer rendkívül sok támogatást nyújt a gyermeket nevelő családoknak. Szerencsére ezek egy része alanyi jogon jár, tehát nincs biztosításhoz, jogviszonyhoz kötve. Mindenkinek jár, AKI IGÉNYLI! (Nem jár automatikusan)

     

    Most ezeket szeretném csupán röviden összefoglalni és vázolni. A bővebb tájékoztatáshoz, a lehetőségeid teljes körű kiaknázásához egyeztessünk személyesen! 

    Ez a táblázat a www.kormanyhivatal.hu oldalról remekül összegzi az ellátásokat, kedvezményeket.  

    A leggyakrabban előfordulókat nézzük egyesével

    Anyasági támogatás

          Gyermekünk születése esetén az első támogatás, amit kapunk az anyasági támogatás.

          Ki jogosult rá? – A szülést követően az a nő, aki várandóssága alatt legalább 4 alkalommal koraszülés esetén legalább 1 alkalommal – várandósgondozáson vett részt. Jogosult rá továbbá meghatározott feltételek mellett az örökbefogadó szülő és a gyám is.

    Mekkora összeg? – Gyermekenként egyszeri 64.125,- forint, ikergyermekek esetén 85.500,- forint. (A gyermek születésekor szociális vetítési alap összegének 225%-a.)

    Hogyan kell igényelni? – „Kérelem anyasági támogatás megállapítására” elnevezésű nyomtatványon személyesen, postai úton a kormányhivatalban,  vagy online ügyfélkapu segítségével a https://eugyfel.allamkincstar.gov.hu/ oldalon keresztül. A szülést követő 6 hónapon belül igényelhető!

    Családi pótlék

    Ki jogosult rá? – Két része van: Nevelési ellátás, mely a még nem tanköteles gyermek után jár, és az iskoláztatási támogatás, mely tanköteles vagy már nem tanköteles, de köznevelési intézményben tanulmányokat folytató gyermek után jár. Igényelheti a gyermekkel egy háztartásban élő vérszerinti- vagy örökbefogadó szülő, a szülő házastársa, élettársa, nevelőszülő, gyám, gyermekotthon vezetője és szociális intézmény vezetője. 

     

    Mekkora összeg?

    CSALÁDI PÓTLÉK ÖSSZEGE

    1 GYERMEK

    2 SZÜLŐ

    EGYEDÜLÁLLÓ SZÜLŐ

    12.200,- forint

    13.700,- forint

    2 GYERMEK

    13.300,- forint

    14.800,- forint

    3 VAGY TÖBB GYERMEK

    16.000,- forint

    17.000,- forint

     

    EMELT ÖSSZEGŰ CSALÁDI PÓTLÉK ÖSSZEGE (Tartósan beteg, illetve súlyos fogyatékkal élő gyermeket nevelők esetén)

    2 SZÜLŐ

    EGYEDÜLÁLLÓ SZÜLŐ

    23.300,- forint gyermekenként

    25.900,- forint gyermekenként

    NAGYKORÚ FOGYATÉKKAL ÉLŐ GYERMEKET NEVELŐK

    20.300,- forint gyermekenként

    Hogyan kell igényelni? – „Kérelem családi pótlék megállapítására” elnevezésű nyomtatványon személyesen, postai úton a kormányhivatalban,  vagy online ügyfélkapu segítségével a https://eugyfel.allamkincstar.gov.hu/ oldalon keresztül.
    Visszamenőleg CSAK a tárgyhónapot megelőző 2. hónap első napjától lehet igényelni.

    GYES - gyermekgondozást segítő ellátás

    Ki jogosult rá? – A szülő, a kiskorú szülő (ha a gyermekének nincs gyámja, vagy a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban) valamint a gyám. A GYES a gyermek 3 éves koráig jár, ikergyermek esetén a tankötelesség válás évének végéig.

    Mekkora összeg? Az ellátás havi összege azonos a szociális vetítési alap
    összegével, azaz 28.500,- forint

    Hogyan kell igényelni? – „Kérelem gyermekgondozást segítő ellátás megállapítására” elnevezésű nyomtatványon személyesen, postai úton a kormányhivatalban,  vagy online ügyfélkapu segítségével a https://eugyfel.allamkincstar.gov.hu/ oldalon keresztül.
    Visszamenőleg CSAK a tárgyhónapot megelőző 2. hónap első napjától lehet igényelni.

    Fontosnak tartom kiemelni, hogy ha az anyuka nem jogosult a CSED-re, GYED-re, hallgatói GYED-re, akkor a szülés napjától tudja igényelni a GYES-t.

    GYET - gyermeknevelési támogatás

    Ki jogosult rá? – A szülő és a gyám, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől 8. életévének betöltéséig jár.

    Mekkora összeg? Az ellátás havi összege azonos a szociális vetítési alap összegével, azaz 28.500,- forint.

    Babakötvény

          Nem csak mi, hanem gyermekünk is kap egy bizonyos életkezdési támogatást, melyet babakötvény néven talán jobban ismerhetünk. 

          Ki jogosult rá? – A 2005. december 31. napja után született belföldi gyermek és a 2017. június 30. napja után született külföldi gyermek.

    Mekkora összeg? – Az egyszeri támogatás összege 42.500,- forint.

    Hogyan kell igényelni? – Belföldi gyermek esetében automatikus az ügyintézés, külföldi gyermek esetén kérelmezni szükséges.

    Hova érkezik a pénz? – A gyermek nevére megnyitásra kerülő letéti számlán kerül elhelyezésre a Magyar Államkincstárnál. Az összeg ezen a letéti számlán kamatozik, melyet a gyermek a hozammal együtt a 18. életévének betöltése után a törvényben meghatározott célokra használhat fel. Az életkezdési támogatás letéti számlán nyilvántartott összege Kincstári Startértékpapírszámla megnyitásával gyarapítható.

    A következő cikkben a biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátásokat vesszük sorra. 

    Innen pedig letölthető egy összefoglaló PDF az ellátásokról.
  • GYED,  TB ellátások

    GYED extra, avagy apa is igényelheti a GYED-et?

    5/5

    A  „GYED extra” csupán a köznyelvben elterjedt kifejezés, de a törvény sehol sem használja ezt a kifejezést. 

    A GYED extra tulajdonképpen annyit jelent, hogy: 

    • visszamehetnek dolgozni, a GYED továbbra is járni fog a munkabér mellett
    • apa is igényelheti az ellátást.

    A GYED extrát nem kell külön igényelni (mert nincs is ilyen ellátás), ha a szülő, aki eddig is kapta a GYED-et, visszamegy dolgozni. Ha viszont apa igényelné vagy venné át anyától, akkor szükség van az igénylésre (normál GYED igénylés). 

     

    Na de akkor, hogy is van ez az apa-GYED?

    Kezdjük talán ott, hogy ki jogosult GYED-re?

    A törvény szerint – többek között – a biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt. Szülő pedig természetesen éppúgy az apa is, mint az anya (valamint az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, és a gyám, továbbá az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van).

    Tehát amennyiben apánál fennállnak a jogosultság feltételei, akkor igényelheti az ellátást, de csak legkorábban a CSED lejártát követően, vagy a gyermek születését követő 169. naptól.

    Akár később is dönthet úgy a család, hogy az anya által elkezdett GYED-et mégis apa veszi igénybe. A GYED ugyanis 6 hónapra visszamenőleg igényelhető (legkorábban persze a CSED lejártától, vagy a szülést követő 169. naptól). Ilyen esetben az anya által jogosulatlanul felvett ellátást vissza kell fizetni, vagy kitölteni a jogosulatlan ellátás részt a GYED igénylőn és a lemondást követő nappal apa mehet GYED-re. Ez utóbbi esetben a GYED összegéből levonják a korábban jogosulatlanul felvett összeget és a különbözetet fizetik csak ki.

    Mikor jó vagy jobb, ha apa igényli a GYED-et?

    • Anya nem jogosult az ellátásra, de apa igen.
    • Anya jövedelme nagyon alacsony, apa lényegesen nagyobb összegű GYED-et tud kapni.
    • A gyermeket bölcsibe szeretnék adni, anya nem tud munkába állni, de apának van munkahelye – így nem vész el a GYED.

    Milyen hátrányai vannak?

    • Amennyiben apa igényli az ellátást, anya pedig nem áll munkába, akkor nem lesz tovább biztosított, tehát maga után kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot (köznyelvben tévesen használt TB), ami 2023-ban havi 9.600, 2024-ben 11.300 forint. Ez csak orvosi, kórházi ellátásra jogosít.
    • További gyermek tervezése esetén megeshet, hogy anya nem lesz jogosult CSED-re és GYED-re sem, mert szünetel a biztosítása. Ezáltal könnyen előfordulhat, hogy nem lesz meg 2 éven belül a 365 nap biztosítási ideje.
    • Ha anyának nem lesz meg a szükséges biztosítási ideje, akkor táppénzt sem fog tudni igénybe venni. Ha visszatér dolgozni később, csak annyi időre lesz jogosult táppénzre, amennyit a visszatérés óta munkában/szabadságon töltött és alacsonyabb összegben jár majd.
    • Az az idő, amíg anya nem dolgozik, de nem is kap GYED-et, nem fog majd beleszámítani a nyugdíjba sem.

    +1) Nem hátrány és nem előny, de nagyon fontos! Több gyermek esetén minden ellátásnak egy kézben kell lennie. Például, ha apa igényli a GYED-et, de közben megszületik a kistesó, akkor anya nem tud igényelni CSED-et, hiszen azt is apának kellene – de ő nem jogosult rá.

    Téves munkáltatói tájékoztatás:

    Sok esetben találkozom olyan információkkal az apai GYED igénybevétele során, amikor a munkáltató a kismamát arról tájékoztatja, hogy így meg kell szüntetni az ő munkaviszonyát, mert nem ő veszi igénybe az ellátást. Ez TÉVES! A Munka Törvénykönyve ugyanis nem köti ellátás folyósításához a fizetés nélküli szabadság igénybevételét:
    2012. évi I. törvény (Mt.): 

    128. § *  (1) A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

    (2) A munkavállaló – örökbe fogadott gyermeke gondozása céljából – a gyermek gondozásba történő kihelyezésének kezdő időpontjától számított három évig, három évesnél idősebb gyermek esetén hat hónapig fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

    (3) *  A munkavállaló a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/G. §-a szerinti gyermekgondozási díj időtartamára fizetés nélküli szabadságra jogosult.
    130. § *  A munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében – a 128. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakon túl – fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt.

    Itt megtévesztő lehet a (3): ez a nagyszülői GYED-et szabályozó törvényi részletre vonatkozik. A 130.§ pedig a tartós beteg gyermekre akár 10 éves korig igénybe vehető GYES-re.

    Mint látható, nincs a jogszabályban említés a normál GYED és GYES ellátásra. Így tehát anyuka jogosult a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot igénybe venni akkor is, ha egyébként apa igényli a GYED-et. 

    Igénylése

    Az apa-GYED-et ugyanúgy kell igényelni, mint ha anya tenné: Írásban, az „Igénybejelentés gyermekgondozási díjra” elnevezésű nyomtatványon két példányban a foglalkoztatónál.

    Az álláskeresési támogatásban részesülő a támogatást folyósító munkaügyi központnál nyújthatja be az ellátás iránti kérelmét.

     

    Az egyéni vállalkozó, az őstermelő, valamint az önfoglalkoztató a székhelye, lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalhoz, illetve a főváros és Pest megye esetében a Budapest Főváros Kormányhivatalához elektronikus úton nyújthatja be a kérelmét.

    Előtte azonban az anyának le kell mondania az ellátásról, amit addig kapott. Ha ez GYES, akkor a kormányhivatalnál kell intézni. Ha CSED, és nem CSED+GYED együttes igénylőt adott le korábban, akkor nincs teendő, a CSED lejárta után a CSED határozattal kérheti apa a GYED-et. Ha együttes igénylőt adott le, akkor a munkáltatónál, kifizetőnél kell jelezni, hogy nem kéri a GYED-t. Korábbi GYED folyósítása esetén pedig a GYED-et megállapító szerv felé (munkáltató vagy kormányhivatal) kell eljuttatni a GYED lemondó nyilatkozatot.

    Mindezekkel együtt érdemes tervezni és előre gondolkodni – ráadásul hosszú távon. Jelentős pénzösszegeket nyerhetünk, de akár veszíthetünk is, ha meggondolatlanul választunk.

    Minden eset más, minden családi helyzet egyedi. Mérlegelni csak a pontos körülmények ismerete mellett lehetséges. Ha ebben segítséget szeretnél kapni, akkor keress bátran és együtt megbeszéljük, hogyan jártok a legjobban!

  • GYED

    GYED és bölcsi együtt? De hogyan!?

    Megszámolni sem tudom, hány alkalommal merült fel kérdésként csoportban, oldalon, tanácsadás során, hogy bölcsődébe járó gyermekre jár-e a GYED? Milyen feltételei vannak? Számos kérdésre kell ilyenkor válaszolni.

     

    Bemásolhatnám ide most a teljes jogszabályi részletet, ami rendelkezik arról, mely esetekben nem jár a gyermekgondozási díj. De mivel általánosságban a szülőket a munkavégzés és a vállalkozás esete érinti 99%-ban, erre a részre térek ki:

    42/C. § *  (1) Nem jár a gyermekgondozási díj, ha

    d) *  a gyermeket bölcsődében, mini bölcsődében, munkahelyi bölcsődében, családi bölcsődében vagy napközbeni gyermekfelügyeletben helyezték el, kivéve, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, nappali rendszerű oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben tanul, vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, vagy az intézmény, ahol a gyermeket elhelyezték, rehabilitációs, habilitációs foglalkoztatást nyújt;

    Ez alapján tehát akkor jár a GYED a bölcsődés gyermekre, ha a szülő újra keresőtevékenységet folytat (dolgozik, vállalkozik, stb), vagy nappali tagozaton tanul. Illetve akkor, ha ezek nem állnak fent, de a bölcsőde leigazolja, hogy rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtanak.

    						

    Mi viszont maradjunk most csak a keresőtevékenységnél, és nappali tagozatos jogviszonynál!

    Az nem valósítható meg, hogy a szülő, aki a GYED-et kapja otthon marad, de a másik szülő dolgozik. Ez a szabály mindig arra a szülőre vonatkozik, aki az ellátást kapja. Ha pl a GYED-et apa igényli, aki dolgozik is mellette, akkor anyuka maradhat otthon továbbra is, mert az ellátást nem ő kapja.

    A jogszabály nem tesz különbséget állami vagy magánintézmény között, egyik esetben sem jár. Sőt mini bölcsőde, családi napközi, stb esetén is le kell mondani, ha a GYED-re jogosult szülő nem dolgozik vagy tanul.

    Sajnos már a beszoktatás ideje alatt is figyelni kell erre, már ekkor is aktív jogviszonnyal kell rendelkeznie a szülőnek, ami lehet ilyenkor akár a felhalmozott szabadság is, nem kötelező a konkrét munkavégzés. Vagy már ekkor aktív vállalkozás, nappali jogviszony szükséges.

    A jogszabály szerencsére nem köti ki, hogy heti 20 vagy 40 óra munkavégzés szükséges, így akár heti néhány óra is elengedő. Viszont az egyszerűsített foglalkoztatás nem megfelelő ehhez.

    Fontos arra figyelni, hogy az ellátást nem megvonják, hanem a szülőnek kell tudnia, hogy jogszabály alapján jogosult, vagy nem jogosult a GYED-re, és neki kell önként lemondania róla. Ha ezt nem teszi meg és egy ellenőrzés során kiderül, hogy jogtalanul vette igénybe az ellátást, vissza kell fizetni azt, és esetleg büntetőkamat is.

    Mikor jár tehát a GYED bölcsőde mellett:

    • nappali tagozatos jogviszony idejére
    • munkavégzés idejére, akár heti pár órában is
    • szabadság alatt
    • táppénz alatt (akár a várandóssági táppénz alatt is, de ha CSED-et kap már egy következő babára, akkor nem jár a GYED)
    • vállalkozás indítása/folytatása esetén
    • őstermelés esetén
    • megbízási szerződés esetén

    Nem könnyű eldönteni, hogy a bölcsődei időszakot hogyan lenne anyagilag legcélszerűbb lebonyolítani, hogy az ellátás se vesszen el. Ha a fenti silabusz nem elég támpont ehhez, keress meg, segítünk.