CSED,  GYED,  táppénz,  TB ellátások

Mire vagyok jogosult? – A biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátások

Az előző bejegyzésemben összefoglaltam azokat a támogatásokat, amelyek alanyi jogon járnak. Azonban vannak olyan ellátások, amik jogviszonyhoz kötöttek, nézzük most meg ezeket.

Szeretném ismét megjegyezni, hogy ez egy rövid összefoglaló, kizárólag a lényegre összpontosítva. Az itt leírtak nem minősülnek teljes körű tájékoztatásnak!

Ez a táblázat a www.kormanyhivatal.hu oldalról remekül összegzi az ellátásokat, kedvezményeket. Mi most a „Biztosított szülők ellátásai” oszlopról fogunk beszélni:

Természetesen az alanyi jogon járó támogatások mindenkinek járnak, tehát azoknak is, akiknek van biztosítása.

Mi számít biztosítási jogviszonynak?

 

Ezt a Tbj. törvény 6.§-a szabályozza. A leggyakrabban előforduló biztosítási jogviszonyok a következők:

  • munkaviszony
  • közalkalmazotti, köztisztviselői, kormányzati, stb. jogviszony
  • egyéni vállalkozás 
  • társas vállalkozás
  • álláskeresési járadék folyósításának ideje

És sok-sok féle jogviszony van még. A teljes listát itt találod.

 

Ha a fentiek alapján rendelkezel biztosítási jogviszonnyal, akkor jó eséllyel lehetsz jogosult babavárás esetén pénzbeli ellátásokra.

 

Ezek közül most csak a leggyakoribbakat vesszük sorra

Táppénz

A táppénz ugyan nem egy olyan ellátás, amit kötelező igénybe venni, de a legtöbb esetben ez gyakran szükséges egy kismamának táppénzre mennie. Itt mi most kizárólag a 9-es kódú veszélyeztetett várandósság esetén alkalmazandó táppénzről beszélünk!

A táppénz a keresőképtelenség idejére járó ellátás. Amennyiben saját magunk vagy gyermekünk betegsége miatt nem tudjuk ellátni munkánkat, úgy a kiesett keresetünk egy részét így pótolja az egészségbiztosítás. 

Ki jogosult rá? –  Táppénzre jogosult, akinek van biztosítási jogviszonya, társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett és az orvos által megállapított keresőképtelenségről igazolással is rendelkezik.

Mennyi ideig jár? – Maga a 9-es kódú veszélyeztetett várandós táppénz fő szabály szerint annyi ideig jár, ahány biztosításban töltött nap van a „hátunk mögött” folyamatosan (nemcsak az éppen aktuális jogviszonyunk számít!), de maximum 1 évig. 

Mekkora összeg? – A táppénz mértéke a napi átlagkereset 60 vagy 50%-a, de maximum
bruttó 13.333,33,- Ft naponta. 60%, ha a keresőképtelen személy rendelkezik legalább 730 nap folyamatos biztosítási idővel. 50%, ha a keresőképtelen személy kevesebb, mint 730 nap biztosítási idővel rendelkezik, illetve kórházi vagy egyéb fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban részesült.

FONTOS! A táppénzt meghatározott és bonyolult szabályok alapján, minden körülmény és adat teljeskörű ismerete után lehet kiszámolni! Tehát az internetes kalkulátorok, vagy bármilyen otthoni számítás csak egy iránymutatást adhat, pontos összeget nem!

Hová kell benyújtani az igényt? – Az ellátás iránti kérelmet minden esetben a foglalkoztatóhoz, egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, önfoglalkoztató esetén a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalhoz kell benyújtani.
Néhány esetben előfordulhat, hogy a munkáltató nem együttműködő. Ekkor meg kell próbálni személyesen igényelni az ellátást a munkáltató székhelye szerint illetékes megyei kormányhivatalnál.

CSED - csecsemőgondozási díj

 
Ez az első ellátás, amit egy biztosított kismama igénybe tud venni.  Igényelhető a szülés várható időpontját megelőző 28. naptól a szülés napjáig. 

Ki jogosult rá? –  Fő szabály szerint az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt. Ennek a 365 napnak nem kell folyamatosnak lennie és nem is kell egy munkáltatónál meglennie. Akár 10 munkáltató esetén is összeszedhető, a lényeg, hogy legyen meg a 365 nap! Nem jár azonban CSED, ha a jogosult bármilyen keresőtevékenységet folytat.

Mennyi időre jár? – A szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár, mely maximum 24 hét, vagyis 168 nap. Visszamenőleg 6 hónapig igényelhető.

Mekkora összeg? – 2021. július 1-jétől a CSED a megállapított naptári napi alap, illetve a naptári napi jövedelem 100 %-a, melyből 15% SZJA-t vonnak le. Maximuma nincs.

FONTOS! A CSED-et, csakúgy, mint a táppénzt, meghatározott és bonyolult szabályok alapján, minden körülmény és adat teljeskörű ismerete után lehet kiszámolni! Tehát az internetes kalkulátorok, vagy bármilyen otthoni számítás csak egy iránymutatást adhat, pontos összeget nem!

Kedvezményszabály – Amennyiben a második, vagy többedik gyermek az utoljára született gyermek 4 éves kora előtt születik (alap esetben, ettől vannak eltérő szabályok) , és a jogviszonyunk még mindig ugyanaz, mint az előzőleg született gyermek esetében, akkor az úgynevezett kedvezményszabályt kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy ha az újonnan megállapított CSED naptári napi összege kevesebb, mint az utoljára született gyermek jogán megállapított összeg, akkor a magasabb naptári napi alapot kell figyelembe venni.

Hová és hogyan kell benyújtani az igényt? – A CSED-et a „Nyilatkozat csecsemőgondozási díj megállapításához” elnevezésű nyomtatványon vagy a GYED-del együttesen igényelve „Nyilatkozat csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj együttes igényléséhez” elnevezésű nyomtatványon lehet kérelmezni a munkáltatónál. Még akkor is, ha jogviszony közben megszűnt. 
Néhány esetben előfordulhat, hogy a munkáltató nem együttműködő. Ekkor meg kell próbálni személyesen igényelni az ellátást a munkáltató székhelye szerint illetékes megyei kormányhivatalnál.

Egyéni vállalkozó, őstermelő, ún. önfoglalkoztató kérelmét az „Igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, baleseti táppénz igényléséhez” elnevezésű nyomtatványon nyújthatja be elektronikus úton a székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz.

Néhány főbb tudnivaló még a CSED-ről:

CSED-re alapvetően az anyuka jogosult. De néhány (radikális) kivétel mégis akad, így ha ezek az esetek fennállnak, apuka is igényelheti az ellátást:

 

  • a szülő/örökbefogadó nő meghal
  • a szülő/örökbefogadó nnő egészségügyi okok miatt tartósan kikerül a családból (kórházi igazolás szükséges)
  • a gyermek/ek feletti felügyeleti jogot apuka kapja meg bírósági határozat alapján

A szülés előtt kezdődő CSED esetén a kifizetőhely hiánypótlásra szólítja fel a kismamát. Ennek során kérik új nyomtatvány kitöltését, a gyermek anyakönyvi kivonatának, lakcímkártyájának és TAJ kártyájának bemutatását, általában másolatban. A szülés előtt indult CSED-et 42 napig folyósítják, ennyi ideig van lehetőség felfüggesztés nélkül beküldeni a szükséges igazolásokat. Ha nem sikerül addig benyújtani, felfüggesztik a CSED folyósítását és majd a hiánypótlást követően utólagosan kifizetik és újrakezdik a folyósítást.

GYED - gyermekgondozási díj

A CSED lejártát követően igényelhető. Ha anyuka nem jogosult CSED-re, akkor a szülést követő 169. naptól igényelheti apuka (amennyiben ő megfelel a feltételeknek).

Ki jogosult rá? –  A gyermeket saját háztartásában nevelő biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőző 2 éven belül legalább 365 napig biztosított volt. Vagy az a CSED-re jogosult szülő, akinek a CSED-re való jogosultság alatt szűnt meg a jogviszonya és a gyermek születését megelőző 2 éven belül legalább 365 napig biztosított volt. Tehát GYED-re már nem csak a szülő nő, az anya lehet jogosult, hanem apa is. 

Mennyi időre jár? – A GYED legkorábban a CSED, vagy az annak megfelelő időtartam (168 nap) lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. Ikergyermekek esetén a gyermekek 3. életévének betöltéséig jár. Visszamenőleg 6 hónapig igényelhető.

Mekkora összeg? – A megállapított naptári napi átlag 70 százaléka azzal, hogy a gyed maximálisan megállapítható összege 2022-ben havonta bruttó 280.000,- Ft. A megállapított összegből 15% SZJA-t és 10% nyugdíjjárulékot vonnak le.

Hogyan kell igényelni?  Igénylése megegyezik a CSED igénylésével (lásd fent)
A gyermekgondozási díj iránti kérelmet írásban az „Igénybejelentés gyermekgondozási díjra” elnevezésű nyomtatványon két példányban, vagy a CSED-del együttesen igényelve „Nyilatkozat csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj együttes igényléséhez” elnevezésű nyomtatványon a foglalkoztatóhoz kell benyújtani.

Néhány főbb tudnivaló még a GYED-ről:

Nem jár (vagyis le kell mondani) a GYED, ha a gyermeket bölcsődébe, minibölcsődébe, stb. helyezik el, kivéve, ha az igénylő szülő keresőtevékenységet folytat, vagy nappali tagozaton tanul. Erről a témáról itt írtam már korábban. 

Korlátlanul lehet mellette keresőtevékenységet folytatni.

A biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátások adókötelesek, így a legtöbb adókedvezmény igénybe vehető rá. Ezek közül, ami biztosan jár egy gyermeket váró családnak: 

Családi adókedvezmény

Ezt már a gyermek megszületése előtt, a betöltött 91. várandóssági naptól igénybe veheti anya, vagy apuka. Ehhez szükséges igazolás a várandósgondozást végző orvostól, kórháztól. Havonta a szülő nő vagy a férje nyilatkozat alapján, év végén egy összegben anyuka és a férje, de a nem házastárs apuka is vissza tudja igényelni az adóbevallás során. Az összeg akár egymás között meg is osztható.

Igényléséhez az adóelőleg nyilatkozatot a munkáltatóhoz, vagy ha esetleg az anya a várandósság miatt táppénzen van, és nem a munkáltató fizeti a táppénzt, akkor az ellátást kifizető kormányhivatalhoz kell eljuttatni. Ez történhet postai úton küldött papír alapú nyomtatvánnyal, de akár a https://onya.nav.gov.hu/ oldalon keresztül ügyfélkapus bejelentkezés által is.
Nyilatkozatok a NAV honlapjáról tölthetőek le: https://nav.gov.hu/ado/adoeloleg_nyilatkozat_2022

Összege:

  • egy gyermek után bruttó 66.670 Ft/hó, nettó 10.000 Ft/hó
  • két gyermek után bruttó 133.330 Ft/hó/gyermek, nettó 20.000 Ft/hó/gyermek
  • három gyermektől bruttó 220.000/hó/gyermek, nettó 33.000 Ft/hó/gyermek

Az előző bejegyzésben is közzétett, ellátásokat összefoglaló PDF innen letölthető.

Ha szeretnéd tudni, hogy a fent említett ellátások neked konkrétan mekkora összeget jelentenek, vagy esetleg aggódsz, hogy a munkahelyed nem jól számolta ki, akkor keress bátran, és megnézzük együtt! 

5 hozzászólás

  • Bazsó-Márton Szonja

    Kedves Melinda!
    Szeretnék segítséget kérni. Katás vállalkozó vagyok, és szeretnék váltani alkalmazotti jogviszonyra, hogy kicsit több csed,gyed-em legyen. Tudnál segíteni abban,hogy mikor lenne érdemes váltani? Elegendő lehet akár, ha az utolsó 3 hónapban vagyok alkalmazott?
    Köszönöm a választ!

    • Melinda

      Kedves Szonja!

      Elegendő lehet az utolsó 3 hónapban is váltani, vagy akár még később is, de ez függ attól is, hogy várható-e, hogy táppénzre kényszerülsz? Pontos összegek és dátumok meghatározásában komplex tanácsadás formájában tudunk segíteni.

      Üdvözlettel,
      Bán Melinda

  • Takács Anett

    Kedves Melinda,

    A sok információ között elvesztem. Jelenleg 9-es kóddal vagyok táppénzen már a várandósság kezdete óta. 05.23-ra vagyok ki írva mikortól lenne érdemes megigényelnem a CSED-et a szülés előtt 28 nappal vagy inkább a szülés után? Bejelentett bérem a garantált bérminium.
    Válaszodat köszönöm szépen.

    • Melinda

      Kedves Anett!

      Garantált bérminimum esetén a későbbi GYED összege valószínűleg magasabb, mint a kapható táppénz összege, így a 28 nappal korábbi CSED igénylés javasolt, mert így a GYED is korábban fog indulni, és tart 2 éves korig. De ezt befolyásolhatja, ha volt esetleg plusz bónusz, jutalom kifizetés, esetleg a munkabéren pótlékok, vagy ha havonta változó bérek voltak elszámolva. Ha viszont minden hónap fix, akkor 28 nappal korábban.

      Üdv,
      Melinda

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük